Velencei-tó 2.

Útvonal: Budapest - Budaörs - Törökbálint - Érd - Tárnok - Martonvásár - Baracska - Velence - Gárdony - Agárd - Pákozd - Sukoró - Velence - Kápolnásnyék - Baracska - Martovásár - Érd - Diosd - Budapest
Táv/szint: kb. 140km/1000m; 1-2 túranap
Túrajellemzők: Már az elején megjelennek a hegyek. Törökbálintra bejutni, illetve kijutni igen erős kaptatón lehetséges. Érdnél, Sukorónál csak meg kell mászni a települést, végén nagy lejtőzés a jutalom. Közepesen nehéz túraviszonyok jellemzik a túrát.
Kerékpár: Mindenképpen váltós, többsebességű kerékpárral induljunk el a túrára. Országútiaknak figyelmébe: Különösebb zökkenők nélkül bejárható túra egyedül a tó nyugati oldalán 4 km burkolatilag nem a legmegfelelőbb.

Ez a túra a Velencei-tó 1. túrához képest más, rövidebb, de sajnos forgalmasabb, így sokkal VESZÉLYESEBB úton megy. Áthaladunk a Budai-hegység déli részén, majd a Mezőföld északi peremén tekerhetünk, végül belekóstolunk a Velencei-hegység domborzatába is. Érden való áthaladásnál a gyorsabb, kevésbé forgalmas utat írom le.

A túra leírása: 
A városból való kijutás megint csak nehézségekbe ütközik, de a jól bevált Budaörsön való kijutás taktikáját folyamodunk. Végighaladunk az előbb Budapesti majd Szabadság úton, de a második körforgalomnál elkanyarodunk balra, Törökbálint irányába. Hamarosan még két körforgalmat érintünk, ezeken egyenesen végighajtunk, átgurulunk az autópálya fölött, s hamarosan kijutunk a településről. Itt a Törökbálint-Depo völgyébe kerülünk, ahonnan erős kaptatón haladunk Törökblint felé. (A völgyben, a Depó bejáratánál szerencsétlen kiképzésű körforgalmat építettek 2002-ben, vigyázzunk!)
Miután felértünk a domb tetejére azonnal le is gurulhatunk róla egy újabb völgybe. Kövessük a főutat, ami hamarosan éles jobb kanyarral egy mellékutca-szerűségbe keveredik, melynek végén balra, Érd felé kanyarodunk el a főútra. Ennek az útnak a végén, a T elágazásnál jobbra hajtunk, ahol ismételten lejt az út, de nem sokáig. Hamarosan erős emelkedőhöz érünk, mely egy km-en keserít minket. Miközben lázasan tekerünk fölfele felettünk három híd nyújtózik át, mely az M0-ás hídjai. Amint felérünk gurulhatunk is lefelé, s a lendületünk Érdre gurít be minket. Itt egy újabb emelkedő fog minket vissza. Mint már megszokhattuk, ismét egy lejtő következik, melynek a végén lámpás kereszteződés van, itt mi egyenesen haladunk tovább (Vigyázat! Az útburkolat a kereszteződésben igen rossz állapotban van).
Miután a kereszteződést elhagytuk kis kaptató után balra, a főút irányában haladunk tovább. Itt végig enyhén lejt, így kényelmesen gurulhatunk is tovább. A kb. 2 km hosszú lejtőzés után egy elágazáshoz érünk, melynél mi jobbra hajtunk tovább. (Ha balra kanyarodunk akkor Érd-Felső vasútállomáshoz lyukadunk ki, innen pedig a város nevezettességeit könnyebben érhetjük el. A régi 70-en pedig kijuthatunk a városból).
Az elágazástól tovább gurulunk, még mindig enyhén lefelé, s hamarosan az Érd-Sóskút-Biatorbágy úthoz érünk, melyet keresztezünk, és egyenesen Tárnoknak hajtunk. A településen egyszerűen áthajtunk (van egy Stop táblánk is!) A határban balra kanyarodunk, és egyből keresztezzük a székesfehérvári vasútvonalat. Kiérve a 7-es útra jobbra, Székesfehérvár irányába kanyarodunk. (Vigyázat! Rettentő sok a kamion.) Az útról innentől kezdve szinte le sem kell térnünk, csak, ha látnivalókat is meg akarjuk csodálni.
Martonvásár az első település, melyet érintünk, s ezért bizony egy kiskaptatón végig kell tekernünk, hogy a településre begurulhassunk. A gyúrói elágazásnál nekünk egyenesen kell mennünk, de ha valaki meg akarja tekinteni a Brunszvik-Dreher kastélyt, akkor kanyarodjon jobbra, és hamarosan táblával jelezve lesz (feltéve, ha nem lopták el a táblákat).
Martonvásárból kimászva egy gerincen tekerünk végig, hogy Baracskára egy jó lejtőn bedöngethessünk, majd a másik végén egy igen erős emelkedőn ki is jöhessünk. Ha ezzel az emelkedővel is megvagyunk, akkor már a tóig nem is lesz több. Még a 45-ös km kő előtt a bakterháznál balra kanyarodva megnézhetjük Vörösmarty Mihály szülőházát, és a múzeumot is.
A 45-ös km kő után áthaladunk egy felüljáró fölött, s lényegében benn is vagyunk Velencén. Ha elértük a Pusztaszabolcs-Adony elágazást (pont a Velence vásútállomásnál), akkor menjünk át az itt lévő aluljárón a parti útra, mert biztonságosabb és szebb is.
Innen javaslom az olvasónak keresse elő a Velencei-tó körül című túrát. Ebben a leírásban minden megtalálható, ami a tó körüli túrázáshoz nélkülözhetetlen, sőt még azon túl is...
Hazafelé ugyanezen az úton mehetünk Érdig, itt másik úton haladunk tovább. A város határában a centrum felé kanyarodunk, letérünk a jelenlegi 7-es útról (mely elkerüli Érdet). A városon áthaladva Diósdon át haladunk, mikor az M0 autóutat Budapest határában felülről keresztezzük. Itt egy kicsit szűkebb az út (hivatalosan nem is lehetne tekerni, de igen sok embert láttam már itt kerekezni), így óvatosabban tekerjünk. Ez már bevezet minket a Tétényi-fennsíkon keresztül a Pannoráma kanyaron át egészen a városba vezető Budaörsi útra.

Látnivalók: 
Budaörs: Kálvária-hegyen Golgota-szoborcsoport (montival!); Reider Ferenc Helytörténeti Gyűjteménye;
Érd: Minaret, Szent Mihály templom, Kutyavár maradványai, Magyar Földrajzi Múzeum,
Martonvásár: Brunszvik-Dreher kastély; kastély melletti katolikus templom;
Velence: katolikus templom; Wenckheim-kastély;
Gárdony: katolikus templom; református templom;
Agárd: Gárdonyi Géza szülőháza; termálfürdő; katolikus templom;
Pákozd: református templom; 1848-as emlékoszlop (faluban); Doni emlékhely; 18489-49-es szabadságharc emlékműve; arborétum;
Sukoró: református templom; katolikus templom; Néprajzi Ház;
Kápolnásnyék: Vörösmarty Mihály szülőháza; helytörténeti gyűjtemény;
Diósd: TV és rádió múzeum;
Vissza az előző oldalra!

Tóth Péter Góliát 2005. február 18.